bírók: Szabari János, Somlai György
Kővári Attila: 34 (8/11)
Bódi Róbert: 12/3 (1/4)
Soos Dániel: 11 (1/4)
Németh András: 9/9
Balogh Attila: 2
Kohári Zsolt: - (0/2)
Kapodisztriász Dimitrisz: -
végeredmény: 72-68
negyedek: 24-12; 13-18; 17-19; 18-19
Marci kezdés előtt 20 perccel hívott, hogy hol vagyunk, mert ő a hazai pályánkra ment és ott nem talált senkit. Még szerencse, hogy az egyetemi meccsre át tudott sétálni.
Ezzel a csapattal egy szoros hosszabbításos meccset már játszottunk amit végül 1 ponttal veszítettünk el. Most az első negyed után nagyon úgy nézett ki, hogy simán kikapunk. Attila is panaszkodott, hogy rosszul volt egész nap akárcsak én, de leginkább a zónánkkal volt baj. A 33-as játékosuk 14 pontot dobott szinte mindig teljesen üres helyzetből. Az első negyed után (ha jól emlékszem Dani javaslatára) átálltunk emberfogásra ami sokkal jobban működött. Attila megfogta a srácot aki addig dobálta a pontokat és ezután már csak 4 pontig jutott, Dimisz/Balogh Attila/Dani/Robi pedig a többieket tartották egész jól, különösen a 2. negyedben. Nekem volt itt a legkönnyebb dolgom, mert az én emberem nem nagyon dobált rá (1 kosara volt) és a passzait is sikerült néha megzavarni. Mindhárom negyedet megnyertük pár ponttal, sőt a 3. negyed elején még ki is egyenlítettünk egy pillanatra, de aztán megint elmentek. 2 perccel a vége előtt 2 ponttal vezettek ami után még 1-1 mezőnykosarat szerzett mindkét csapat, de mivel kénytelenek voltunk faultolni ők dobhattak még 6 büntetőt amiből 2 ment be.
Attila a 2. félidőben jobban dobott mint a sérülése óta bármikor. Többnyire itt inkább középtávol tempókat dobált amik szépen be is estek vagy ha betört akkor abból büntető lett amit szintén jól dobott. Ezen kívül egész sok labdát leadott amik sajnos kiestek a többiek kezéből. A végén nem fújtak be egy faultot rajta ami nagyon fontos lett volna, de egészében nem nagyon panaszkodhatunk a bírókra. Volt persze pár ítélet amivel nem értettünk egyet, de ha olyan bíráskodás lett volna mint pár meccsel korábban, akkor elég hamar kipontozódtunk volna 3-an (Dani, Attila, én) illetve nem is dobhattunk volna ennyi büntetőt.
Attila mellett Dimisz mutatott még nagy játékot. Egy olyan srácot fogott az egész második félidőben, aki magasabb, fiatalabb, erősebb, robbanékonyabb volt nála mégsem tudott szinte megmozdulni sem Dimisz őrizete alatt. Összesen 2 kosarat dobott ebben a félidőben és abból az egyiket egy váltás után. Szerencsére Dani és Dimisz a súly és magassághátrány ellenére jól küzdöttek a lepattanókért és ha meg is szerezte az ellenfél sikerült pont annyira odapiszkálni, hogy ne tudják bedobni a palánk alól, de a bírók se sípoljanak.
A hármasok megint eléggé hiányoztak. Az első félidőben eldobtam 5-6-ot teljesen tisztán amiből 1 ment be és Robi sem talált be. A végére ez kicsi jobb lett, de így is kevés volt.
Szerintem ez a csapat nagyjából egy szinten van velünk és mindkétszer nagyon szoros végjátékban nyertek. Az első fordulóban viszont volt 8 győzelmük olyan csapatok ellen, akiktől mi később kikaptunk. Kár az újabb vereségért, de szerintem még így is jó meccs volt.
