Párkány Street - BXI. Old Boys

2013. szeptember 22. Tejút utca 2.
játékvezetők: Gaál István, Kapros Roland

Szőke Szabolcs: 14/6 (0/2)
Bori István: 12/6 (2/3)
Drávucz Attila: 8 (2/3)
Kohári Zsolt: 4
Németh András: 4

végeredmény: 62-42
negyedek: 15-9; 15-6; 23-13; 9-14
mezőnykosár: 27-17
hármas: 2-3
büntető: 6/18-4/8
fault: 6-11

Annak ellenére, hogy megvan a 12 fős keret éppen hogy ki tudtunk állni az első meccsre. Bauer Attila még sérült és Drotár Jani igazolása nem készült el, de azért így is lehettünk volna kétszer ennyien, ha Marci és Horváth Ádám elkészíti a sportorvosiját, Solymosi Peti nem betegszik le, Perczel Peti nem meccs előtt 3 órával ér haza valami átmulatott éjszakából illetve ha Kocsis Ádámról tudnánk valamit. Na mindegy, jövőhéten remélhetően már többen leszünk.

Meccs előtt átnéztem az eddigi meccseinket a Párkány Streettel és azt láttam, hogy a 6 vereségünk alatt sose kaptunk igazán sok pontot, de álltalában kifejezetten keveset dobtunk. Mikor megtudtam, hogy csak öten leszünk ráadásul egyikünk se valami nagy lepattanózó bajnok úgy gondoltam, hogy csak akkor van valami esélyünk szoros meccsre, ha mindenki aki sokat dob (mindenki Zsolt kivételével) jó dobóformát fog ki erre a meccsre. Kezdés előtt láttuk, hogy a fizikálisan amúgy is erősebb ellenfelünk még beszerezte Horváth Zolit is a Gyűrűk Uraitól aki simán tud nekünk 30 pontot dobni csak azzal, hogy beáll a palánk alá, illetve méginkább ellehetetleníti számunkra a lepattanók megszerzését. Mivel még új a csapatban ezt nem nagyon használták ki, de azért így is eljutott 7 pontig és 6 büntetőig.

Sajnos nekünk megint nem ment a dobás. Pistu az elején nagyon jól kezdett és az első 3 kísérletéből be is pakolt 8 pontot. Mikor kétszer passzolni próbált és eladta akkor mondtam is neki, hogy ne passzoljon csak dobjon nyugodtan. Sajnos a folytatás már nem jött össze és a hátralevő 36 percben csak 1 mezőnykosarat és 2 büntetőt sikerült összehoznia. Szabinak az első félidőben nagyon nem ment a dobás pedig vállalt bátran, aztán a második félidőben magára talált. Ha ide számítjuk a második negyed utolsó 2 percét akkor ebben a félidőben szerezte az összes pontját. Attila ezt valamivel kevesebb dobással lemásolta, csak elcsúszott 10 percet Szabolcshoz képest: Ő az utolsó 6 perben szerzett 7 pontot előtte meg összesen 2-t. Addig mivel néhány kinti kísérlete eléggé rövid volt párszor megpróbált betörni, de a palánk közelében simán megették a sokkal nagyobb védők. Mondtam neki, hogy nyugodtan dobjon középtávolról, ahol edzésen nagyon jól megy neki még akkor is, ha addig nem sikerült meccsen. Zsolt magához képest "sokat" dobott rá és a 2/5-ös mutatójával a legjobb dobószázalékot hozta a csaptunkban, mert még Szabi is a 6 mezőnykosarával valahol 30% alatt járhatott. Nekem meg talán a legrosszabb volt a mutatóm. Nem ment kintről se pedig elengedtem vagy 6-7 hármast és bentről sem pedig 5-6-szor eljutottam ziccerig amiket kihagytam. A 2 középtávoli kosaramból talán az egyik volt normális, a másik meg valahogy bepattogott.

Kicsit még szokni kell az igazi fizikai találkozásokat az ellenféllel, főleg hogy a játékvezetők most különösen elnézőek voltak. Szerencsére ezt nem használta ki dirket az ellenfél, de azért ott középen kaptam jópárat a fejemre is mindkét oldalon amiből 1 sem ítéltetett faultnak. Amikor az egyik ziccer közben ketten is megütöttek és ezt szóvátettem Istvánnak akkor azt mondta látta, de nem volt nagy fault. Mondtam neki, hogy igaz nem volt nagy, de ha valakit homlokoncsapnak a levegőben az azért elég zavaró. Erre az volt a válasz, hogy azt ő nem is látta csak aki a könyökömet ütötte. Vele kapcsolatos volt a kipontozódásom is: 2 perccel a vége előtt mi támadtunk amikor egy ellenféllel összeakadt a lábam aki úgy szabadította ki magát, hogy egyszerűen fellökött. Mivel lépni nem tudtam mert a lábam beakadt az övébe kicsi hadonásztam hogy ne nyaljak el és így rádöltem egy másik védőre ami miatt nekem fújtak faultot. Utána persze hátul jött az ilyenkor szokásos frusztrációs faultom amit már abban a pillanatban megbántam és hülyeség is, csak 38 perc szaladgálás és egy ilyen ítélet után teljesen álltalános. István a meccs után elnézést kért, mert szerinte is löktek a 4. faultomnál. Sokat persze nem számított már és az is lehet, hogy ezt csak a jó kapcsolat fenntartása érdekében mondta. Volt mégegy látványos hiba a részükről. Talán Zsolt hozta a labdát amikor megpróbálta kiütni a kezéből az ellenfél játékosa, de mivel pont elfordult tőle egy jó nagy lengős mozdulattal alaposan hátbavágta. Mindenki megállt, de a játékvezetők nem vettek észre semmit.

Amikor kipontozódtam akkor Pistu hüvelyujja is megsérült. Mondtam neki, hogy ne álljon már vissza erre a 2 percre, de nem akart leülni. Szerencsére nem sérült rá, remélem jövőhétre elmúlik annyira, hogy tudjon nyugodtan játszani.

Az ellenfél egyébként tök normális volt, csak kihasználta fizikai előnyét ami néha kissé fájdalmas volt. Az elején volt egy kis kakaskodásom a csapatkapitányukkal amikor lepattanónál bekadt a kezünk egymásba és egyikőnk sem engedte magát. Ezt ő úgy reagálta le, hogy amikor nem is volt közelünkben a  labda akkor könyökkel hátbavágott majd még nekem is jött és közölte, hogy nehogy mégegyszer beakasszam a kezem. Én kissé idegesen visszakérdeztem, hogy "Mert ha igen akkor mi lesz, talán technikait fog kapni?", de ezek után mindketten lenyugodtunk és nem lett belőle semmi.

Meccs után a parkolóban még összefutottunk Kuluncsics Antallal aki elmesélte, hogy 3-an a Híd-Unióból az újonnan nevezett Fortress KK-ban landoltak ami tele van volt NB2-es meg NB1B-s játékosokkal és nem idevalók csak nem engedték feljebb nevezni őket.

BXI. Old Boys - Tüker MSC

2013. május 31. Kiss János atábornagy utca 42.
játékvezetők: Gyuris Péter, Tóth Tamás

Kocsis Ádám: 22 (2/3)
Bódi Róbert: 10
Bori István: 9/9
Németh András: 9/3 (2/6)
Orbán Péter: 7 (1/2)
Perczel Péter: 6
Kohári Zsolt: 1 (1/2)
Solymosi Péter: 0

végeredmény: 64-68
negyedek: 21-17; 13-20; 16-19; 14-12

Mivel egész nyáron elmaradt az összefoglaló megírása most már nem emlékszem mi volt. Az látszik a pontokból, hogy Ádámnak és Robinak elég jól ment és hogy majdnem sikerült összehozni egy győzelmet. Arra még emlékszem, hogy én kicsit túlerőltettem a dolgot, de a többit már elfelejtettem.