2011.január 8. Kiss János altábornagy utca 42.
bírók: Réger Zsolt, Horváth Bors
Bori István: 12/9 (1/2)
Kővári Attila: 11 (1/2)
Soos Dániel: 10 (2/11)
Bauer Attila: 2
Bódi Róbert: 2
Kohári Zsolt: 0
végeredmény: 37-80
negyedek: 10-18; 9-14; 7-29; 11-19
Azt meccs előtt is tudtuk, hogy a múltkori győzelmünk önmagában nem jelent semmit hiszen akkor a Warrioroktól hiányzott 2 meghatározó játékos akik 30+ pontot termelnek együtt meccsenként nálunk viszont volt Tamás 3 negyeden keresztül és nekem is az volt a szezonmeccsem. Azt nem tudtuk most hányan jönnek el, de abban azért bíztunk, hogy Attilával és Pistuval mi is erősebbek leszünk (Pistu volt legutóbb, de csak a végén lendült bele).
Sajnos a dobás már az elején sem ment és utána sem javult. Dani még az első negyedben uralta a lepattanókat (szedett 5 perc alatt 6 támadót), de utána vagy ő fáradt kicsit vagy az ellenfél robbant jobban a labdára. Igazából senkinek sem ment. Pistu összehozta a 12 pontját, de ő sem volt kiemelkedő formában, mi többiek pedig kifejezetten gyengék voltunk. A 40 pontos vereség nagyon nagy. Kétség kívül nem volt esélyünk, de egy átlagos vagy annál kicsit jobb játék esetén szerintem nem nőtt volna 20 pont fölé a különbség. Azt végig láttam, hogy a sztár játékosukkal (Rózsa Viktor) nem tudunk mit kezdeni, de az utólag lepett meg, hogy PöZso is ennyire megvert minket palánk alatt (21 pont).
A legrosszabb a 3. negyed volt. Félidőben megbeszéltünk valamit aztán teljesen mást csináltunk. Igaz az első percben volt ebből Pistunak 2 hármasa ami nagyon kellett, de utána semmi. Ráadásul 7,5 perc alatt kb. 2-szer kapta meg a körtés ember, pedig volt hely odaadni neki (tudom, mert az utolsó 2,5 percben 5-ször oda tudtam adni).
A végén átállt az ellenfél emberfogásra, hogy mégtöbb pontot dobjanak és ezzel Attilának is kicsit több hely jutott támadásban. Nagyjából tudtuk, hogy mit kell játszani a 3 fenti védő ellen és lett is volna rá hely, de nem csináltuk. Ezt be kell gyakorolni edzésen, mert negyedek között és időkérésnél hiába beszélünk meg valami új dolgot, az sosem jön össze.
A BLF után a Warriors a legerősebb csapat, de azért ha összeszedjük magunkat (és jó napunk lesz és felépül Tamás) akkor lehet esélyünk ellenük is mégha ez ebből a meccsből nem is látszik.
Nagyon vártuk ezt a mérkőzést,mert az első találkozásunkkor nem a papírforma eredmény született és láttam mindenkin, hogy bántja a szemét az,hogy nevünk mellett 2 vereség szerepel. A mérkőzésre úgy érkeztünk,hogy konkrét elképzelésünk volt és kicsit fel volt spanolva mindenki. Az első 5 perc nem volt valami jó, mert sok lepattanót szedtek,de gyorsan beállítottam Pözsót és a hibát ki is küszöbőltük. Feladat az volt, hogy nem szabad kibontakozni őket. Félidőben megbeszéltem a srácokkal, hogy cél a 40 pont különbség és akkor elégtételt vettünk a múltkoriért. A magas centerüket hiányoltam, kiváncsi lettem volna, hogy ha egészséges akkor mire képes. Harmadik negyedben sokat cserélgettünk és amikor a kezdő ötösből is hárman ültek akkor is dobtunk pár perc alatt 13 pontot. Azt láttam, hogy sokszor széthúzzák a támadásukat és lentről jól dobálják a triplákat, de szóltam,hogy ilyenkor segítsen a felső védő is és hiba kipipálva. Örülök a győzelemnek és annak, hogy ez lett a vége. Mindenkit kiemelhetnék egyenként,de csapat vagyunk és ez igazi csapatmunka volt. Gratulálok srácok! HAJRÁ WARRIORs!!!!!!!! Goofyt idézve: "Ludas Matyi háromszor adja majd vissza"
No comments:
Post a Comment