2015. október 17. Bogáncs u. 51-53.
játékvezetők: Réger Zsolt, Schäffer Béla
Németh András: 22 (10/16)
Bori István: 19/9
Bauer Attila: 16 (2/2)
Kovács Gábor: 12/3 (1/1)
Plajer Tibor: 4
eredmény: 131-73
negyedek: 31-20; 27-15; 31-17; 42-21
mezőnykosár: 63-28
hármas: 2-4
büntető: 3/12-13/19
fault: 14-13
Azt előre tudtuk, hogy ez nagy vereség lesz de mikor kiderült, hogy 12 18-19 év körüli srác ellen csak 5-en tudunk kiállni a mi laza 40 fölötti átlagéletkorunkkal akkor azért kicsit megijedtem hogy a meccs végén úgy kell levonszolni minket. Emellé bejött még az is, hogy szerencsére elég jó dobóformát fogtunk ki így sokszor hajlamosak voltunk az időhúzás helyett belemenni a "futós" játékba. Így aztán a végére a két dolog szépen összeadódott és hullafáradtan, de jóérzéssel fejeztük be a meccset.
Az elején rögtön meglepően jól kezdtünk és elmentünk 7-0-ra. Ez persze nem tartott sokáig és a negyed felénél már hátrányban voltunk, de elég volt ahhoz, hogy magabiztosan támadjunk a meccs végéig. Pistu jó dobóformát hozott, nekem is sikerült viszonylag kevés mezőnydobás mellette sok faultot kierőszakolnom (9-szer faultoltak le) és Attila is nagyon jó százalékkal dobott. Az második negyed elején ismét megijedtem amikor Gábor begyűjtötte a harmadik hibáját és elég ideges is volt, de ezek után már okosan védekezett. Tibi sokszor nem jött vissza, de ő még mindig nem volt teljesen egészséges.
A meccs nagyrészében persze megkaptuk az egészpályás letámadást ami ellen időnként bepánikoltunk és ilyenkor jöttek a szokásos eladott labádkból a sima ziccerek, de elég sokszor nyugodtak tudtunk maradni és ilyenkor a sokkal fittebb és kipihentebb védelmen is áthoztuk a labdát és felállhattunk támadni. Túl sok figurát ennek ellenére nem játszottunk, inkább az egyéni megoldásokat erőltettük ami az elkapott forma miatt nem volt nagy baj, de máskor erősen visszaüthet. Ha már ütés: az utolsó negyedben egy lepattanóért ment Pistu miközben meglökték és teljes erővel visszahúzta a labdát. Pechemre pont az arcomba és mivel 1 méteren belül voltam még arra sem jutott időm, hogy becsukjam a szemem ami így telibe kapta a labdát. Hát nem esett jól.
A BLF-es srácoktól nagyon ki fogunk kapni a következő 2 meccsen is, de ha nyugodtan hozzuk át a letámadáson a labdát és nem pánikolunk be akkor megdobhatjuk a saját pontjainkat. Ha meg nem csak 5-en leszünk akkor talán még levegőt is kapunk a második félidőben.
2015/10/18
2015/10/11
ASE nemecsek - BXI. Old Boys
2015. október 9. István u. 2.
játékvezetők: Vida Béla, Takács András
Németh András: 16 (8/10)
Kovács Gábor:15/3 (2/2)
Bauer Attila: 8 (0/1)
Bori István: 5/3
Bódi Róbert: 2
Plajer Tibor: 2
eredmény: 77-48
negyedek: 14-12; 25-16; 17-6; 21-14
mezőnykosár: 33-18
hármas: 9-2
büntető: 2/4-10/13
fault: 11-5
Azt hittük tudjuk mire számíthatunk ezen a meccsen, de meglehetősen mellényúltunk. A pozitív oldala az előjelzés bukásának az, hogy ugyan feléjük húzó játékvezetésre számítottunk, de ez teljesen elmaradt. Annál fájdalmasabb volt az, hogy kint Balázson kívül nagyjából mindenkit feladtunk és ez csúnyán megbosszulta magát. Balázs ezen a meccsen háttérbe húzódott és alig dobott rá, ellenben volt 3 játékosuk is (5 - Balogh Róbert, 12 - Dinnyés László, 9 - Barsi Zoltán) akik nagyon jól kihasználták a védekezés teljes hiányát és többnyire üres helyzetekből többnyire kosarat is szereztek. Ők hárman 25 mezőnykosarat dobtak anélkül, hogy különösebben megerőltették volna magukat. Ráadásul 9 hármast kaptunk ami alighanem jócskán a hazai csapat átlaga felett van.
Mivel mi szokásos "védekezés" mellett ismét saját tudásunk alatt támadtunk esélyünk sem volt. Gábor ugyan meghatszorozta a mezőnykosarait ami lényegesen jobb százalék mint legutóbb és én is kb feleannyi kísérletből 4-szer annyi kosarat értem el mint az előző meccsen, de Attila kosarai már csak a végjátékban jöttek a többiek pedig nem találtak be. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy Tibi napok óta beteg, Robi pedig éjjel ügyeletben volt és 3 óra alvás után késve ért oda azaz be se tudott melegíteni.
Pozitívumként a büntetőket említhetem meg illetve Attila és Gábor csatlakozásával a lepattanózás lényeges javulását az előző szezonhoz képest. Idén még 2-szer játszunk az ASE-vel és a nagy zakó ellenére úgy gondolom van esélyünk. Tanulságként pedig annyi, hogy amikor bírjuk akkor inkább embert fogjunk, mert ez a zóna nevetségessé válik amint kintről betalál az ellenfél.
(A jegyzőkönyvben hozzám kerult Pistu 5 pontja, de itt már javítottam.)
játékvezetők: Vida Béla, Takács András
Németh András: 16 (8/10)
Kovács Gábor:15/3 (2/2)
Bauer Attila: 8 (0/1)
Bori István: 5/3
Bódi Róbert: 2
Plajer Tibor: 2
eredmény: 77-48
negyedek: 14-12; 25-16; 17-6; 21-14
mezőnykosár: 33-18
hármas: 9-2
büntető: 2/4-10/13
fault: 11-5
Azt hittük tudjuk mire számíthatunk ezen a meccsen, de meglehetősen mellényúltunk. A pozitív oldala az előjelzés bukásának az, hogy ugyan feléjük húzó játékvezetésre számítottunk, de ez teljesen elmaradt. Annál fájdalmasabb volt az, hogy kint Balázson kívül nagyjából mindenkit feladtunk és ez csúnyán megbosszulta magát. Balázs ezen a meccsen háttérbe húzódott és alig dobott rá, ellenben volt 3 játékosuk is (5 - Balogh Róbert, 12 - Dinnyés László, 9 - Barsi Zoltán) akik nagyon jól kihasználták a védekezés teljes hiányát és többnyire üres helyzetekből többnyire kosarat is szereztek. Ők hárman 25 mezőnykosarat dobtak anélkül, hogy különösebben megerőltették volna magukat. Ráadásul 9 hármast kaptunk ami alighanem jócskán a hazai csapat átlaga felett van.
Mivel mi szokásos "védekezés" mellett ismét saját tudásunk alatt támadtunk esélyünk sem volt. Gábor ugyan meghatszorozta a mezőnykosarait ami lényegesen jobb százalék mint legutóbb és én is kb feleannyi kísérletből 4-szer annyi kosarat értem el mint az előző meccsen, de Attila kosarai már csak a végjátékban jöttek a többiek pedig nem találtak be. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy Tibi napok óta beteg, Robi pedig éjjel ügyeletben volt és 3 óra alvás után késve ért oda azaz be se tudott melegíteni.
Pozitívumként a büntetőket említhetem meg illetve Attila és Gábor csatlakozásával a lepattanózás lényeges javulását az előző szezonhoz képest. Idén még 2-szer játszunk az ASE-vel és a nagy zakó ellenére úgy gondolom van esélyünk. Tanulságként pedig annyi, hogy amikor bírjuk akkor inkább embert fogjunk, mert ez a zóna nevetségessé válik amint kintről betalál az ellenfél.
(A jegyzőkönyvben hozzám kerult Pistu 5 pontja, de itt már javítottam.)
2015/10/04
BXI. Old Boys - Párkány Street
2015. október 4. Rétköz utca 39.
játékvezetők: Tarnay Gyula, Réger Zsolt
Bódi Róbert: 9/3
Kohári Zsolt: 8
Bauer Attila: 7 (1/2)
Plajer Tibor: 6
Kovács Gábor: 5/3 (2/2)
Bori István: 4 (2/2)
eredmény: 43-68
negyedek: 11-17; 11-21; 6-15; 15-15
mezőnykosár: 17-28
hármas: 2-8
büntető: 7/11-4/10
fault: 11-8
Az elmúlt 2 évben teljesen elmaradtak az összefoglalók, ráadásul úgy néz ki, hogy a tavalyi év statisztikáját is jó nehéz lesz bepótolni ezért most inkább újra megpróbáom hétről hétre legalább a számokat rögzíteni.
A Párkány Street-tel már sok éve játszunk és mindig úgy jövünk le, hogy jó játékkal akár nyerhettünk volna, még akkor is ha 20-30 ponttal alulmaradtunk. Most sem volt ez másképp. A keveset próálkozó embereink ugyan jó százalékkal dobtak (Tibi és Zsolt min 50%-kal, Attila dobásai is kb 35-40% pontosságúak voltak), de a többet vállaló játékosok nagyon rosszul dobtak. Még Robi volt a legjobb közülün 4 mezőnykosarával, bár ő is elengedett vagy 15-öt. Gáborral és Pistuval mindhárman minimum tucadnyit dobtunk rá (vagy inkább többet), de fejenként csak 1-szer találtunk be. A legrosszabb én voltam. Rögtön az első negyedben sikerült 6-7 dobást kihagyni amit a maradék kb 15 percben még megdupláztam. Emellett megint jól fehúztam magam és a játék helyett a játékvezetéssel törődtem. Valamennyire mentségemre szolgál, hogy 3-4 esetben teljesen látható fault-okat nem fújtak be, de ez nem csak nekem szólt. Buciék meglehetősen álmosan vezették a játékot, nem nagyon zavarták meg sípolással. A harmadik negyed vége felé eljutottam odáig, hogy ismét lecseréltem magam és a maradék időben már nem is mentem vissza. Jól mutatja a teljesítményemet, hogy 25 pontos vereségből 22-őt velem a pályán szedtünk össze, a további 15 perc alatt összesen 3 pontot buktunk.
Hogy valami jót is írjak: Gábor és Attila jelenlétével látványosan javult az előző évben siralmas védőpattanóink aránya.
Még 2-szer találkozunk a Párkány utcai srácokkal. Jó lenne legalább egyszer kifogni végre egy jó formát és nyerni.
játékvezetők: Tarnay Gyula, Réger Zsolt
Bódi Róbert: 9/3
Kohári Zsolt: 8
Bauer Attila: 7 (1/2)
Plajer Tibor: 6
Kovács Gábor: 5/3 (2/2)
Bori István: 4 (2/2)
Németh András 4 (2/5)
negyedek: 11-17; 11-21; 6-15; 15-15
mezőnykosár: 17-28
hármas: 2-8
büntető: 7/11-4/10
fault: 11-8
Az elmúlt 2 évben teljesen elmaradtak az összefoglalók, ráadásul úgy néz ki, hogy a tavalyi év statisztikáját is jó nehéz lesz bepótolni ezért most inkább újra megpróbáom hétről hétre legalább a számokat rögzíteni.
A Párkány Street-tel már sok éve játszunk és mindig úgy jövünk le, hogy jó játékkal akár nyerhettünk volna, még akkor is ha 20-30 ponttal alulmaradtunk. Most sem volt ez másképp. A keveset próálkozó embereink ugyan jó százalékkal dobtak (Tibi és Zsolt min 50%-kal, Attila dobásai is kb 35-40% pontosságúak voltak), de a többet vállaló játékosok nagyon rosszul dobtak. Még Robi volt a legjobb közülün 4 mezőnykosarával, bár ő is elengedett vagy 15-öt. Gáborral és Pistuval mindhárman minimum tucadnyit dobtunk rá (vagy inkább többet), de fejenként csak 1-szer találtunk be. A legrosszabb én voltam. Rögtön az első negyedben sikerült 6-7 dobást kihagyni amit a maradék kb 15 percben még megdupláztam. Emellett megint jól fehúztam magam és a játék helyett a játékvezetéssel törődtem. Valamennyire mentségemre szolgál, hogy 3-4 esetben teljesen látható fault-okat nem fújtak be, de ez nem csak nekem szólt. Buciék meglehetősen álmosan vezették a játékot, nem nagyon zavarták meg sípolással. A harmadik negyed vége felé eljutottam odáig, hogy ismét lecseréltem magam és a maradék időben már nem is mentem vissza. Jól mutatja a teljesítményemet, hogy 25 pontos vereségből 22-őt velem a pályán szedtünk össze, a további 15 perc alatt összesen 3 pontot buktunk.
Hogy valami jót is írjak: Gábor és Attila jelenlétével látványosan javult az előző évben siralmas védőpattanóink aránya.
Még 2-szer találkozunk a Párkány utcai srácokkal. Jó lenne legalább egyszer kifogni végre egy jó formát és nyerni.
Subscribe to:
Posts (Atom)